Budaörsön 2004-ben Támogató Szolgálatot kíván létrehozni az Önkormányzat. Ennek több előzménye is van. Létesítését, egyrészről a Budaörsi Sérülteket Segítő Egyesület, -melynek elnöke voltam- kezdeményezte 2002 januárjában. Az Önkormányzat ebben kompetens személyeivel, szerveivel, folyamatos párbeszéd alakult ki. Az ezt, demonstráló iratokat, időrendi sorrendben az 1. számú melléklet tartalmazza. Ez egy igen hosszú és küzdelmes folyamat végeredménye.
A szükséges anyaggyűjtés során a KSH 2001. évi népszámlálási adatait is felhasználtam, továbbá a városban eltöltött 19 éves munkaviszonyom, és a Budaörsi Sérülteket Segítő Egyesületben szerzett tapasztalatim /érintettekkel személyes konzultáció, konferenciák, értekezletek szakmai anyagok, stb./ is hozzájárultak elképzeléseim kialakulásához. Ez év tavaszán az ügyben kompetens hivatalos személyek közül néhánnyal kérdőíves interjút készítettem, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz. Ez nagyon sok információval szolgált a jelenlegi viszonyok értékeléséhez.
A fejezetben kitérek az épület és környezetének építészeti vonatkozásaira. Az ezzel kapcsolatos terveket a 3. számú melléklet tartalmazza.
1. Helyi sajátosságok
Budaörs költségvetési szempontból az ország egyik legdinamikusabban fejlődő, legnagyobb bevételekkel rendelkező városa.
A településen, jelenleg a szociális ellátórendszeren belüli intézményrendszer átalakulóban van. Az Idősek Napközi Otthona, Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat /amellyel egyesületünknek együttműködési szerződése is van /, Fogyatékosok Nappali Intézménye működik. Ez év elején egy Kht-val kötött szerződés alapján az Önkormányzat csökkent munkaképességűek számára szociális foglalkoztatót hozott létre. Ebben az évben megnyílt a Telekuckó is, melyben civil szervezetek, és a lakosság, -többek között a hátrányos helyzetű személyek- vehetik igénybe a számítógép, Internet, Fax, és egyéb irodai szolgáltatásokat, továbbá annak, aki igényli, az eszközök használatához is segítséget nyújtanak.
Az egészségügyi ellátórendszer is nagymértékben fejlődött az elmúlt évek során. A megfelelő háziorvosi ellátás, és különböző magánpraxisban működő kisebb szakorvosi rendelők mellett, az országban elsőként hozták létre a vállalkozás formájában működő Egészségügyi Központot, mely több éve az Önkormányzattól bérli az épületet. Ez idő alatt nagymértékű eszköz, és munkaerő fejlesztésre került sor, melyben a szakorvosok igen széles skálájával találkozhatunk. Továbbá 2004 januárjában itt nyitotta meg kapuját az ország első Egynapos Sebészete. A helyi középületek akadálymentesítése még nem kezdődött el, -ugyan erre a célra elkülönített pénzösszeg áll a város rendelkezésére- azonban az újonnan épült közhasználatú építményeknél, már ez a szempontrendszer alkalmazásra került.
Esetenként néhány hiányosság is előfordult, melyre egyesületünk felhívta a figyelmet /CBA új épülete/ de itt a lehetőségek szerint változtatások történtek. A városban az új főút
két ütemben átalakításra került, ahol akadálymentesítési szempontból néhány hiányosságra derült fény egy kerekesszékkel közlekedő személy gyakorlati igénybevétele után. Az általa leírtakat továbbítottuk a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjéhez, és ígéretet kaptunk a hibák kijavítására. A sérült emberek számára alkalmas autóbusz is közlekedik a városban.
Az Önkormányzat 2004. május 1-i hatállyal új helyi rendeletet alkotott, mely a szociális támogatások összegét, és az igénylők körét kiszélesítette. Az új szociális rendeletek megalkotásának alapját a helyi szinten elvégzett szociológiai kutatások képezték.
A fent említett változtatások többek között a hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének megteremtését célozták.
Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi népszámlálási eredményeire lehet támaszkodni. A KSH az adatok alapján, további kutatásokat végez, és keresi más kutatókkal együtt /ELTE, MEOSZ/ a kapott értékek okait, azonban ezek még nem publikusak. Azonban szóbeli információk alapján tudni lehet, hogy a fogyatékkal élők száma folyamatosan nő, és a jövőben is a számarányuk emelkedése várható a térségben. De olyan látens adatok is lehetnek, ahol más okból nem valós rokkantságról van szó. /munkanélküliség/
A 1990-es országos adatok alapján a fogyatékkal élők száma 1990-ben 368 000 fő volt, 2001-re 577 000 főre 3,5 %-ól, 5,7 %-a emelkedett. 1990-ben a férfiak száma magasabb volt, ma nők körében mutatkozik emelkedés, főleg a 40 éves kor fölöttieknél. Ebből 2001-ben igen megnőtt az inaktívak aránya. Legnagyobb számban a mozgássérültek vannak, továbbá több a sérült ember a községekben, mint a városokban, és a cigány etnikumhoz tartozók között /itt az értelmi fogyatékosság magasabb/.
A kormány a 244/2003. számú rendeletében szabályozta a statisztikai kistérségek rendszerét, melyek nem lépik át a megyehatárokat. Ezek földrajzilag is összefüggő települések együttese, mely valós munka-, lakóhelyi-, közlekedési-, középfokú ellátási /oktatás, egészségügy, kereskedelem/ kapcsolatokon alapul. Ez az EU csatlakozással együtt járó regionális rendszer megközelítésének felel meg, és a fejlesztési célok, összehangolását kívánja.
Pest megyében a Budaörsi kistérséghez taroznak:
1. Budaörs
2. Diósd
3. Érd
4. Pusztazámor
5. Sóskút
6. Százhalombatta
7. Tárnok
8. Törökbálint
Az EU- pályázatok elnyerésére szintén több település, kistérség, illetve régió esetén, nagyobb lehetőséget kínálkozik. Ezek közül igen sok a fogyatékkal élők helyzetének javítását célzó pályázat.
1. Pest megye és Budaörs kistérség összehasonlító adatai
| Pest megye összesen | Budaörs kistérség összesen |
Ép emberek lakosságszáma | 1 083 877 | 125 909 |
Fogyatékkal élők száma | 53 218 | 5 061 |
A Budaörs kistérségre vonatkozó 2001-es népszámlálási adatok alapján a fogyatékkal élők helyzetét az alábbi táblázat mutatja.
2. Fogyatékos személyek száma nemek és korcsoport szerint Budaörs kistérségében
Összesen | Férfi | Nő | 0-14 | 15-29 | 30-39 | 40-49 | 50-59 | 60-X |
5 061 | 2 548 | 2 513 | 281 | 442 | 319 | 794 | 1 212 | 2 013 |
3. Fogyatékos személyekre vonatkozó egyéb adatok Budaörs kistérségében
3. 1. Fogyatékossági típusok szerinti megoszlás
| Összesen | Mozgássérült | Látássérült | Hallássérült | Értelmileg sérült | Egyéb |
Nem intézetben élők | 4 956 | 2 047 | 597 | 578 | 333 | 1 292 |
Intézetben élők | 105 | 45 | 21 | 15 | 10 | 14 |
3. 2. Gazdasági aktivitás szerinti megoszlás
| Összesen | Ált. isk. 8. | Középiskola | Felsőfokú | Foglalkoztatott | Munkanélküli | Eltartott |
Fogyatékos | 5 061 | 2 015 | 1 525 | 325 | 601 | 95 | 620 |
Nem fogyatékos | 120 848 | 30 284 | 48 391 | 14 446 | 53 101 | 3 665 | 34 922 |
Fenti adatok azt mutatják, hogy Pest megye fogyatékkal élőinek közel 10 %-a Budaörs kistérségében él. A megye 14 kistérsége közül ez az arány elég nagynak mondható, melynek okait célszerű lenne kutatni /pl. United Way-el készíttetni egy felmérést/, mivel ennek tudatában lehet megfelelő prevenciós intézkedéseket is hozni.
Az ép és sérült emberek gazdasági aktivitásában sokkal nagyobb hátrányban vannak a sérült személyek. Iskolai végzettségük alacsonyabb, foglalkoztatottság, és munkanélküliség tekintetében is jóval kevesebb a létszámuk. Legnagyobb számban a mozgássérültek vannak, majd a látássérültek és siket-néma személyek közel azonos számarányban vannak jelen. Legkevesebb az értelmileg sérült. Az összes fogyatékossággal élő személy közül az intézményben elhelyezett egyének száma 2-3 % körül mozog.
Mindezek az adatok nagymértékben meghatározzák, hogy a helyben létesített Támogató Szolgálatban milyen tevékenységekre kell a hangsúlyt fektetni. A szolgáltatások súlypontját főként a mozgás,- hallás-, és látássérültekre kell helyezni, de az egyéb csoportoknak is biztosítani kell problémáik orvoslását. Az oktatás területén az intézményi szint növekedésével arányosan csökken a fogyatékkal élők tanulási esélye. A távoktatás, az elektronika reális esélyt adhat ennek megváltoztatására. Azonban a fent említett csoportok számára pályázati, vagy vissza nem térítendő támogatások útján az ehhez szükséges eszközöket biztosítani kellene. Említést érdemel, hogy az elmúlt évben, a fővárosban fogyatékkal élő személyek részére írtak ki pályázatot számítástechnikai eszközök beszerzésére. A Budaörsön létesített Telekuckó alkalmas lenne sérült emberek számára ezzel kapcsolatos tanfolyamok lebonyolítására, speciális oktató alkalmazásával. /nyugdíjasok számára már indult ilyen oktatás/ Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy utána ily módon egymaga tanuljon otthon a sérült ember. De a szállító szolgálat megfelelő bővítése is egyfajta lehetőséget jelentene az oktatási intézménybe történő eljutáshoz.
Azoknál az egyéneknél, ahol sem a cél-, sem pedig az integrált foglalkoztatás nem lehetséges, a távmunka lehetőségeit kell megteremteni a távoktatáshoz hasonló módon. A jelenleg hazánkban E-önkormányzatok, E-busines, stb.vagyis az elektronikus társadalom kialakításának tendenciája e területen is nagyléptékű fejlődést eredményezhet.
Az előbbiek alapján az is nyilvánvaló, hogy igen nagy szükség van ennek az intézménynek a létrehozására, melyet az is indokol, hogy a statisztikai adatok szerint a célcsoport legnagyobb része otthonában él.
2. A Támogató Szolgálat kialakításának koncepciója
2. 1. Építészeti és városon belüli kialakítás
Támogató Szolgálat a lakótelepen található Szivárvány u-i Rendelőintézetben került kialakításra. Ez egy panelház földszinti részének egységesen beépített része. Több helység közül, végül a város vezetése emellett döntött, ami a háziorvosokkal és a buszvégállomás közelsége miatt a legjobb megoldás volt.
A tervek készítésénél a tervező egyeztette velem elképzeléseit. Igyekeztünk a lehetőségekhez mérten az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat figyelembe venni. Az adottan kis alapterület és az anyagi források /melyeket egy kis ”jó szándékkal” növelni lehetett volna/ azonban behatárolták a kialakítás módját. Az épület tervezése, és kivitelezése nem egészen az előzőekben megállapodott módon történt. A végleges terv elkészítésében és a kialakítás folyamatában nem vettem részt. A kész épület megtekintésekor több hibát is felfedeztem.
Az épületen átalakítást végeztek, /ez tartószerkezetet nem érintett/ mely 2003 decemberében készült el.
A bejárati ajtó előtti terület burkolása még nem készült el, ide javasolt egy talppal is érzékelhető eltérő kontrasztos színű burkolatsáv kialakítása. Az elkészült rámpa átalakítása is szükséges. A pihenő része 1, 20 m széles és 2 m hosszú. Azonban az ajtó nyitásiránya balos, és ezt kinyitva, nincs elegendő hely a kerekesszék számára. Tervezés előtt egy automata, vagy fotocellás ajtót javasoltam ide, ami nem készült el. Az ajtó mellet szükséges lett volna kb. 0, 90-1, 20 m magasságban egy csengőt felszerelni, mivel olyan sérült személy is érkezhet ide, aki nem tudja a kilincse megfogni. Két bejárati ajtó egy szélfogóban lett tervezve, mely nem megfelelő, mivel a sérült személy, főleg kerekesszékből az egyik kinyitása után, a másik ajtót is nagy nehézségek árán tudja kinyitni.
A kerekesszékkel történő megfordulás /1500 mm átmérőjű kör/ nem mindenhol biztosított. A pszichológusnak szánt helység bejárata, nem elég széles /ahol egyéb egészségügyi jellegű szaktanácsadás, vagy tesztvizsgálat is történhet/ Az ajtók szélessége és magassága megfelel a kritériumoknak, nyitásirányuk megfelelő.
Az egyes helységekben felszerelt kapcsolók túl magasan vannak, kerekesszékből nehezen elérhetőek.
A mennyezeten energiatakarékos fénycsöves, illetve kompaktfénycsöves lámpatestek találhatók.
Megvilágítási erősségek: -iroda 400 lx
-előtér 250 lx
-mellékhelységek 150 lx
Fűtése távfűtés, mely a melegvíz szolgáltatást is biztosítja.
Az iroda még nem került berendezésre. Ennél ügyelni kell arra, hogy a bútorok méretei, színük, elhelyezésük megfeleljen az itt nyújtott szolgáltatásokat igénybevevő különböző sérültségi csoportok, és az itt dolgozók igényeinek. A WC mellé valamilyen jelzőkészüléket kell /pl. csengő rosszullét esetén, hangjelző berendezés tűz esetén látássérülteknek/ felszerelni. Javasolható a helységben a falon körben felszerelt vezeték, mely bármely részén történő érintésnél hangjelzést ad a személyzetnek.
Összegezve a közterületen és az épületen belül építészeti átalakítás szükséges. A fentiekben leírtak jól mutatják, hogy az épületek akadálymentesítését csak ehhez értő és ebben gyakorlott szakember tervezheti és a megvalósítását is ebben járatos kivitelezőre, kell bízni.
Sajnos már a tevékenység végzésére szolgáló épület kijelölésénél sem gondoltak arra, hogy szakértők előzetes tanácsit kérjék. Esetleg egy előzetes tanulmányt készíttetve, mind az építészeti és az egyéb itt végzett tevékenységek összehangolásával egy jobb megoldás születhetett volna.
Ma Magyarországon
folyamatos a jogsértés, az akadálymentesítés és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos jogszabályok betartása terén. Az ezzel kapcsolatos jogok és kötelezettségek betartását nem tartják fontosnak. Ezt a negatív hozzáállást nem lehet csak finanszírozási okokkal magyarázni. Főként Budaörsön, amely az ország egyik leggazdagabb települése. Véleményem szerint vannak olyan beruházások /pl. a tervezett kalandpark/ melynek költségvetéséből, ki lehetett volna venni egy bizonyos összeget, hogy a törvényi kötelezettség betartására sor kerüljön, és a Támogató Szolgálat az akadálymentesítés feltételeinek maradéktalanul megfeleljen.
1. KSH 2001 évi népszámlálási adatai
2. Építészeti tervek
3. Jogforrások
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése