2008. június 29., vasárnap

A támogató szolgálat és a rehabilitáció összefüggései

Részletek a szakdolgozatomból

GYŐRI ENIKŐ: REHABILITÁCIÓS KÖRNYEZETTERVEZŐ SZAKÉRTŐ

„Az erős elhatározás a legszélsőségesebb szerencsétlenséget

is egyetlen pillanat alatt elviselhető állapottá változtathatja”

Stendhal

ELŐSZÓ

Budaörs 24. 606 állandó lakosú, és 880 ideiglenes lakost számláló város. Területi elhelyezkedését tekintve, Budapest kapuja. Ennél fogva infrastruktúrája az elmúlt 14 év során, hatalmas fejlődésen ment keresztül.

Immár 20 éve élek és dolgozom ezen a településen, így az itt történt változásokat személyesen is nyomon követhettem. A Budapesti Tanítóképző Főiskola elvégzése után óvónőként dolgoztam több éven keresztül, majd az Államigazgatási Főiskola befejezését követően 1991-ben a Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál helyezkedtem el. Itt Budaörs ipar- kereskedelmi ügyeinek engedélyezését és törvényességi felügyeletét láttam el.

A város szociális helyzetéről az osztályon dolgozó kollégáimtól kaptam néhány információt, az éppen aktuális ügyek intézéséhez.

De ez pusztán száraz, a jogszabályok alkalmazását kötelességszerűen alkalmazó köztisztviselő érdeklődése volt a téma iránt.

1999-ben azonban történt valami, amely alapvetően, megváltoztatta az elkövetkezendő években érdeklődési körömet és motiváltságomat egy új téma iránt, amely nem más, mint a rehabilitáció, a társadalomban zajló szociális folyamatok figyelemmel kísérése, a rászorultakon történő segítségnyújtás.

1999 év nyarán súlyos autóbaleset ért. Polytraumatizált súlyos sérültként szállítottak kórházba, ahol több műtéten estem keresztül. Majd az ezt követő időszakban 2003 novemberéig további műtétek /11 db/ kezelések következtek. A kerekesszékből nagy erőfeszítések és nehézségek árán jutottam el az egy bot használatáig. Az eltelt időszak pozitív és negatív tapasztalatai ráirányították figyelmemet a fent említett problémakörre. Ezáltal belső indíttatást éreztem arra, hogy a fogyatékkal élő emberek sorsával, az őket érintő kérdésekkel behatóan foglalkozzam, és szakmai segítséget kapjak ehhez olyan szakemberektől, akik élethívatásként küzdenek ennek az ügynek a fejlődéséért.

Fentiekre való tekintettel létrehoztam a Budaörsi Sérülteket Segítő Egyesületet, amelyben helyi szinten kezdeményeztem az Önkormányzatnál a rehabilitációs tevékenységek fejlesztését. Majd 2002 szeptemberében kezdtem meg tanulmányaimat a BME Rehabilitációs Szakmérnöki Szakán.

Szakdolgozatom megírásához nagy segítséget nyújtottak tanáraim, a helyi Önkormányzat, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, a budaörsi egészségügyi dolgozók. Köszönetemet ezúton szeretném kinyilvánítani.

Budaörs, 2004 május

Budapesti Műszaki Egyetem

Építészmérnöki kar

Rehabilitációs környezettervező szakmérnöki szak

Nincsenek megjegyzések: